 |
| http://beatbungalow.files.wordpress.com |
Suff Daddy legjobb tudomáson szerint
Berlinben gyártotta a hip-hop beateket, aztán nemrég átköltözött Ausztráliába,
hogy ott a hasonlóan robosztus, de inkább az elektronikában munkálkodó Ta-Kuval
összehozzanak egy megosztott EP-t (testvériesen elosztva az anyagot: egyik fele
Suff Daddy, másik fele Ta-Ku). Az idei kiadású Bricks & Mortar is a
kötelező darab (“a must to listen” –ahogy az angolok mondanák), de én most
elsősorban Suff Daddy önálló anyagáról, a 2010-es The Gin Diariesről írok.
Suff Daddyt én egy Think! Magazinból ismertem meg, ami egy nagyalapú, ingyenes, fekete-fehér
nyomtatásban megjelent újság (volt). Ha jól emlékszem, akkor megosztva
angol-magyar nyelvű részei voltak, többé-kevésbé ugyanazon cikkek jelentek meg két
nyelven – de az átfedés nem 100%-os volt, ez adta a különlegességét. (Már ha a
nagy formátum és a napilapok papírlapjai nem lennének rendhagyóak egy havonta megjelenő,
ingyenes kulturális laptól.)
Ez az újságot a Mai Manó Házban markoltam
fel és a benne lévő zenei szekcióban ajánlották Suff Daddy The Gin Diaries albumát.
– ennek már 3 éve. 13 szám, tele samplerrel és fantáziával, átlagosan kétperces
etapokkal. Akkor nem maradt meg bennem ez a dolog, de az utóbbi időben
intenzíven kerestem a hiphop beateket gyártó arcokat, és ezért visszakerestem
Suff Daddyre – és most már dicséretesre vizsgázott.
Az album amolyan lassú víz partot most
alapon épül be az ember agyába. Suff Daddy egyszerűnek tűnő – illetve inkább könnyen
felidézhető – dallamokkal operál. Ahol kell, van vokál, bár elsősorban nem erre
épít. Talán a stúdióvá változott nappaliban egyszerűbb is egyedül forrasztani a
különböző dobmintákat, mint konkrét helyet bérelni, közösen megírni és rögzíteni a kívánt szövegeket. Ennek tekintetében még inkább méltányolható, hogy pár
számban azért mégsem samplerezett vokál van. De nézzük a Gin naplót, mert csupa
részegítő zenei felesekből áll.
- 4 My Holiks – Megtévesztő ez a kezdés, mert ennyire súlyos hangulata azért nincs az albumnak.
- Hospital – a kórházi pulzoximéter kis pittyegő hangjának beépítését még a Vodafone – kampányos Yonderboi is megirigyelné.
- Konnopke – széjjelszabdalt korai 20. Századi vokál, rapdobok és The Meterst idéző gitár maradandó elegye.
- Worst Case Scenario – a Gramatik-féle eletronikus hiphop hatásait érezni.
- Feelin Fly (feat. Mariama) – ez meg már Bonobo és Andreya Triana vonala.
- Özdemir – hányszor írtam már ezt le, de most ő az aktuális “tökéletes album-outro”.
- Oh Bebe – ALARM!! - A német rapvokált egyszerűen nem lehet megunni.
Az idei Bricks & Mortart majd
legközelebb összesítem, mert akkor már Ta-Kunak is több helyet szánnék.
Egyelőre hallgassátok csak Suff Daddyt önmagában.
Jefe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése