Krooked Drivers – Right Beneath Your Feet [2013]

Forrás: Facebook

Mostanában mindenféle zenét hallgattam, ezért kicsit lemaradtam a (chill) glitch hop vonalból. Így viszont mindig megéri visszatérni, mert tökre rá lehet gyógyulni a régebben kedvelt producerek új dalaira. Tulajdonképpen új felfedezéskén lehet hallgatni azokat, akiket korábban ismertem.

Régebben egy funk-break DJ miatt iratkoztam fel egy most ideiglenesen elfelejtett kiadó hírlevelére. Sokszor esett úgy, hogy már-már leiratkozom, vagy spamlistába teszem, de aztán arra gondoltam, inkább hagyom. Egy kis kiadó révén legalább olyan embereket is hallhatok, akiket még az online rádiók sem feltétlen játszanak, miközben SoundCloudon tisztességes hallgatótáborral rendelkeznek. A lényeg, hogy így kerültem a Krooked Drivers oldalára, mondhatni itt hevertek a füleim előtt.

A Krooked Drivers egy Maddyből és egy Donnieból álló denveri duó, akik afféle chilles glitch hopot játszanak. A Right Beneath Your Feet EP-t alkotó 6 dal vagy olyan egységet alkot, hogy ki se lehet választani, éppen melyik szól, vagy pedig egyelőre még ők nem találták meg azt a formát, amivel a saját stílusukon belül is tudnának egyedi elemekkel operálni. Mindenki döntse el maga. Tény, hogy az anyagot egyben le lehet nyelni. Kattints a borítóra a 24 percnyi lazulásért:

Az EP-indító On The Line-ban én itt a Deatht in Vegas Hands Around My Throat dallamát/hatását érzem. A második All Time High-ban ott kíváncsiskodik a skótduda, amit először nem sikerült feldolgoznom, nem sokkal később viszont igazi kedvenc lett – mondjuk a dal befogadhatóságában nagy szerepet játszik a loopolt vokál is. A The Underground MarvelYears-es és Gramatikot idéző zene, az EP legjobban kiforrott dala, megfelelő mennyiségű és arányú géphanggal. Klipet érdemelne. A Taking Your Love-ban van a legtöbb kísérletezés, vagyis olyan, mintha egyre beljebb hatolnánk az EP és a zene sűrűjébe. A legenergikusabb zene, mégis vissza van fojtva. Nekem ez a kettősség nagyon bejön. Glitch hop kukta. A Forgive Me is afféle zenei fojtogató, aztán amikor jön a feloldás, az marad a nyugodt, chill vonalon és olyan lesz, olyan lesz, mint az előző dal. Ez is glitch hop, de olyan, mintha a srácok minden számnál egy másik – de még a műfajra jellemző – eszköztárat és effektet használnának. Valahol itt alakul ki bennem, hogy tulajdonképpen egy hatszámos seregszemlét hallhatunk a glitch hop lazább vonalából. A Loose Ends-re talán elfogy a kedv, mindenesetre az első öt szám már elérte a célját. 10-ből nálam 8-at elvisznek.

Jefe